Hi all!

Sűrű elnézések a várakoztatásért, örüljetek, hogy addig sem kellett Super Mario 8 bites hívásvárakoztató klattyogását hallgatni, mint sok ügyfélszolgálati automatától a telefonban. A második évem végéhez közeledem, pár szösszenet betekintésképpen.

Hogy munka közben mi történik, az igencsak leírhatatlan, illetve ahhoz inkább egy új blog kellene, mert nincs olyan nap, hogy sztori nélkül térnénk haza - vagy valami oltári vicces, vagy valami oltári siralmas történik, főleg a katasztrofális átlag iq-nak köszönhetően.

Továbbra is Frankfurt Hahn bázisának lakója vagyok. A hely kissé züllésnek indult, a német állam igyekszik ott keresztbe tenni, ahogy csak tud - ezt érezzük legalábbis. Legjobb példa erre egy új német légiadó (utána lehet nézni a pontos adatoknak, rövid szektorra +8 eur, középtávon +25, hosszú útra +42 euró terheli a jegyeket, vagy valahogy így). Hogy emiatt-e vagy más megfontolásból a 12-13 repülőt birtokló bázisból mára egy 8 gépes hely lett, és rebesgetnek olyat is, hogy nyárra 6-ra csökken. Ez személyzeti létszámban a 250 fős utaskísérő társaság nagyjából feleződését jelentheti.

Lehetőséget biztosíthat viszont ez egy bázisváltásra, ugyanis ha a gépeket viszik, a crewk számát is csökkenteni kell. Én személy szerint Faroba adtam be januárban a transzferkérelmemet. Mivel nem vagyok portugál, eleve jobb esélyekkel indulok, ez nagy általánosságban egy íratlan szabály - Ryan nem szeretni, ha az emberek otthon vannak.

Tavaly megcsináltam a kabinfőnöki képzést. Semmi ördöngösségre nem kell gondolni, egy egy 2napos tréning, átismételve amit eddig tudunk, kiegészítve azzal, hogy odafigyelünk az 1-es kísérő szerepének kiemelésére. Ezt követte 3 gyakorló járat, és 3 úgynevezett linecheck. A lényeg, hogy ezeken a járatokon én voltam a kabinfőnök, és egy másik kabinfőnök csekkolta minden mozzanatomat. Sikeres volt minden, így hát 2010 júliusától "adhoc Nr1." pozícióban vagyok. Ez az jelenti, hogy szinte semmi nem változott a helyzetemet, illetve valóban semmi a szerződésemet illetően. Ha úgy osztanak be, akkor én repülök kabinfőnökként (ha jól tudom, 3 havonta egyszer minimum kell, hogy ne évüljön el), illetve ha Nr1 esik ki a járatról, és én otthoni vagy reptéri készenléten vagyok, akkor úgy szintén operálhatok én helyette.

Bár a blog megakadt a munkába állást kezdve, innentől igazából sok mondanivaló tényleg nem akad, mert minden ami ettől fogva történik, az egy egyéni történet, és bár sok párhuzam van mások karrierjének alakulásával, ugyan az az út senkinek sem fog jutni. Ezért sem írtam nagyon újabb bejegyzést, VISZONT a leveleitekre kivétel nélkül válaszoltam, és ezt szívesen teszem ezek után is. Jah igen, BTW, ha írtok, akkor próbáljatok meg e-mail címmel, mert ha pl egy bejegyzés jön csak Bubika133-tól a blogra, akkor nem tudok mást csinálni, mint postolni a blogra, viszont akkor meg izgul a lelkem, hogy vajon tényleg elért-e az üzenetem az illetőhöz :) De tényleg, saját érdeketekben egyszerűbb és gyorsabb.

Szóval that's the story of my life, itt tartunk. Ha valami otromba oltári hatalmas iszonyatos dolog nem történik, akkor valószínűleg a következő bejegyzésem Faroból fog majd érkezni. Fingers crossed mindenki, hogy ez 1-2 hónapon belül történjen. ;)

Köszönöm a jó szavakat, és hajrá emberkék!