Egy még szűkszavúbb update:

Megjött a szerződéshosszabbítás, marad a Supervisor státusz március 31-ig. Rákenroll.

De ha mondjuk mégsem annyira szűkszavúan akarok fecsegni:

Hahn még mindig megvan, még mindig eléggé tele vannak a járatok, és még mindig - mindig történik valami. Ilyen ez az állás. Rengeteg új ember jött ismét, túlnyomórészt portugálok, és angolok. Az átlagéletkor radikálisan csökkent, ugyanis ezek az emberkék nagyjából 19-21 év körüliek.

Fun fact of the day: az a dolgozói azonosítószám, amit anno kaptam a cégtől, volt egy szám. A most érkezett embereknek ugyanígy van egy ilyen céges azonosítószámuk. VISZONT! Az érdekesség, hogy ezek már közel 5000-el nagyobbak mint az enyém. Tehát ez alatt a nagyjából 3 év alatt csak ez az egy fejvadászcég 5000 embert alkalmazott. Nem számolva a másik két céget. Így, ha szorzunk-osztunk, megnézzük mennyi a RYR teljes dolgozói létszám, kijön, hogy bizony van egy kis szanálás... =D

No de nem kell megijedni, ez nem a cég vérengzősségére utal feltétlenül. Rengeteg fiatal ment el rövid idő után. Főleg a fentebb említett angolok szoktak cifra dolgokat művelni. Volt közülük, aki másfél hónap után teherbe esett, és ment az irodába, majd lelépett. (19 évesen kb... Egyik angol kis csaj elmondásából megtudhattam, hogy Angliában olyan eszement támogatások vannak állambácsitól a gyerekek után, hogy nagyon sokan nagyon fiatalon már ugranak is bele. Úgyhogy szerinte, bár nem feltétlenül okos dolog, de ezek után érthető, miért is van ez a bizonyos beleugrás. "Na de én aztán most nem, az tuti!" - tette hozzá)

Egy másik srác pár hét után azt mondta, meghalt az anyja, és a temetésre el kell mennie. Elment a temetésre. Az összes cuccával együtt. Soha nem láttuk többet. A poén a dologban az, hogy utána az anyja (!!!) telefonált ide a bázisvezetőnek, hogy mi folyik a fiával. És nézett mindenki illedelmes tekintettel, hogy bocsánat, ön nem tetszett meghalni?... - no comment.

Egy másik kis csaj 1 hét után fogta magát és lépett.

Egy másik kis csaj az első supernumery (2-3 gyakorló nap, 12 szektor kötelező minimum munkába állás előtt) után fogta magát és lépett.

Még egyszer, ezek nem általános esetek, és még egyszer, ezek mind angol gyerekek voltak, ott meg úgy látszik normális pár ezer pénzt kiszórni az ablakon.

Aki ki akar kerülni otthonról, és nem herceg(nő), bevállal egy pár epizódot a Dicovery channel "Dirty jobs" sorozatából, netalán a repülés a mindene, valahol el akarja kezdeni, de nem feltétlenül annál a cégnél akar őszülni:

Minden negatív felhang ellenére mondom, nem a RYR a világ legfancybb légitársasága, de elkezdeni egy jó pont. Gyors bekerülés, kicsit magas költségekkel ugyan. De utána megláthatod, tetszik-e az ilyesmi, bírod-e fizikailag, szellemileg.

SUMMA SUMMARUM: A VÉGTELENBE, ÉS TOVÁBB!

https://www.youtube.com/watch?v=2VSYmGSJtCA

Hello mindenki!

És nem, NEM áprilisi tréfa!!!

Egy rövid post: a "klubtagságom" 3. évét betöltendő, március 25-től kaptam egy ideiglenes Supervisor szerződést a cégtől. Ne tessék félreérteni, természetesen nem azért mert évfordulóm lenne... Egyszerűen így jött ki a lépés.

A változás annyiban áll, hogy eddig időnként repültem kabinfőnökként, most meg minden nap. Így egészen október 31-ig, HACSAK egy szerződéshosszabbítás mellett nem döntenek.

Ahogy Porky Pig mondaná:

https://www.youtube.com/watch?v=gBzJGckMYO4

That's all folks! =)

Hello kedves érdeklődők! 

2011 vége felé vagyunk, na de olyannyira, hogy az már 2012 eleje! 

Nézzük, mik vannak!

A rám nézve leginkább fontos változás, hogy 2012 január elsejétől "A cég" (RYR) alkalmazásába kerültem. Előzetes kalkulációim szerint ez egy átlagos 10-20%-os fizetésemeléssel jár. Nem matematikai járatlanságom sarkallt egy ekkora százalékintervallum megadására, hanem az, hogy továbbra is függ a fizetésem a repült órák számától. NNADE! Most már van egy alapfizetésem, amit akkor is megkapok, ha egy árva napot nem repültem, és egész hónapban a fenekemen csücsültem (na az lenne a masszív zsibbadás) otthon, készenléten, cserejátékosként.

A pozícióm ugyanaz maradt, viszont (valószínűleg olyan kacifántos joglabirintus miatt, amiben a még minotaurusz is fejét vakarászva csipázna körbe-körbe) immáron nem adhoc No.1, hanem Junior Purser volnék. Hát nem gyönyörű? [elmorzsolt könnycsepp].

Erre az egészet nem a hazáért tett kimagasló szolgálatomért kaptam, hanem sok száz kollégával együtt az IATA döntése miatt kényszerültek a főmuftik leigazolni minket a csapatukba. (házi feladat: Mi az az IATA?) Valami olyasmi a lényeg, hogy az úgy 'nemokébazzeg', hogy a kiscsírák sokkal több felelősséget vállalnak, több papírmunkával, mindezt ugyanannyiért, semmi extra fizu. Úgy is van!!! Respect, broz! Köszi.

A Faro transzferem. Nos, a bizonyos "otromba, oltári, hatalmas, iszonyatos dolog" megtörtént, azt hiszem valahogy ilyen sorrendben... Így a kérelem törlésre került, sok tényezőnek köszönhetően, maradok hát őszinte híve Lautzenhausen International repterének. De ahogy végignézek a mai magamon, ez egy kimagaslóan jó döntés volt, ennél jobbat nem is tehettem volna. Majd kitüntetem érte engem. (Tehát röviden: továbbra is Frankfurt Hahn a bázisom)

Nem tudom, a festő szokta-e bámulni a műalkotását... Én mindenesetre elolvastam újra a saját blogom. Hát ugye háttal nem kezdünk mondatot, de... - mosolygás! =)... Kis nosztalgia, hehhehh.

Felfedeztem, hogy adtam egy linket a követelményekről. Ahogy ez a 21. században nem ritka esemény, a cég honlapja frissült. Frissülök hát én is. Méghozzá fel.

Itt találhatjátok a jelenleg érvényes linket, sok-sok hasznos infóval:

http://www.ryanair.com/en/careers/job/10003

A 2012-es év már az első napjaiban sok újdonságot hozott (ld. feljebb). Egy ilyen változás a "Reserved seating" rendszer bevezetése. Fffhu... Ez megint az a valami, aminek örül az utas, és a cabin crew pedig az amúgy igen találó "tökönszúrommagambááz" szólásmondást hajtogatja. Na de nem ennyire súlyos azért a helyzet, de beletelik pár hónapba (évbe?), hogy az utasok megtanulják, mi az új dörgés. Az 1., 2., 16. és 17 sorok trónjai immáron már csak egy 10 eurós előfoglalás fejében foglalhatóak el. KIVÉVE persze, ha a járat tele van, akkor kénytelenek vagyunk oda is utast engedni. Na de most, ezt nem mindig tudni előre. Mármint hogy van-e foglalt ülés... Mennyi utas is jön pontosan... Úgyhogy ebből adódott pár habzó szájú utas, hogy ő egész eddig oda ült. És ilyenkor kell mosolyogva felhívni a figyelmüket, az igen jelentős "egész eddig" részre, ugyanis ez egész eddig volt. Már nem.

Az utasszámuk kitartóan nő (2010: 65 millió, 2011: 72 millió), az újabb és újabb bázisok rendületlenül nyílnak. Az ehhez hasonló részletek követéséhez ajánlom a Ryanair wikipédia linkjét, szépen össze van szedve.

http://en.wikipedia.org/wiki/Ryanair

Ez volt hirtelen (hjahh, hirtelen...) ami eszembe jutott. Szívesen várom a sikertörténeteket is, a visszajelzések úgy szintén jól esnek! Rendületlen szeretettel állok rendelkezésetekre, már csak azért is, mert repülni jjjaaó!

Sziasztok!

 Hi all!

Sűrű elnézések a várakoztatásért, örüljetek, hogy addig sem kellett Super Mario 8 bites hívásvárakoztató klattyogását hallgatni, mint sok ügyfélszolgálati automatától a telefonban. A második évem végéhez közeledem, pár szösszenet betekintésképpen.

Hogy munka közben mi történik, az igencsak leírhatatlan, illetve ahhoz inkább egy új blog kellene, mert nincs olyan nap, hogy sztori nélkül térnénk haza - vagy valami oltári vicces, vagy valami oltári siralmas történik, főleg a katasztrofális átlag iq-nak köszönhetően.

Továbbra is Frankfurt Hahn bázisának lakója vagyok. A hely kissé züllésnek indult, a német állam igyekszik ott keresztbe tenni, ahogy csak tud - ezt érezzük legalábbis. Legjobb példa erre egy új német légiadó (utána lehet nézni a pontos adatoknak, rövid szektorra +8 eur, középtávon +25, hosszú útra +42 euró terheli a jegyeket, vagy valahogy így). Hogy emiatt-e vagy más megfontolásból a 12-13 repülőt birtokló bázisból mára egy 8 gépes hely lett, és rebesgetnek olyat is, hogy nyárra 6-ra csökken. Ez személyzeti létszámban a 250 fős utaskísérő társaság nagyjából feleződését jelentheti.

Lehetőséget biztosíthat viszont ez egy bázisváltásra, ugyanis ha a gépeket viszik, a crewk számát is csökkenteni kell. Én személy szerint Faroba adtam be januárban a transzferkérelmemet. Mivel nem vagyok portugál, eleve jobb esélyekkel indulok, ez nagy általánosságban egy íratlan szabály - Ryan nem szeretni, ha az emberek otthon vannak.

Tavaly megcsináltam a kabinfőnöki képzést. Semmi ördöngösségre nem kell gondolni, egy egy 2napos tréning, átismételve amit eddig tudunk, kiegészítve azzal, hogy odafigyelünk az 1-es kísérő szerepének kiemelésére. Ezt követte 3 gyakorló járat, és 3 úgynevezett linecheck. A lényeg, hogy ezeken a járatokon én voltam a kabinfőnök, és egy másik kabinfőnök csekkolta minden mozzanatomat. Sikeres volt minden, így hát 2010 júliusától "adhoc Nr1." pozícióban vagyok. Ez az jelenti, hogy szinte semmi nem változott a helyzetemet, illetve valóban semmi a szerződésemet illetően. Ha úgy osztanak be, akkor én repülök kabinfőnökként (ha jól tudom, 3 havonta egyszer minimum kell, hogy ne évüljön el), illetve ha Nr1 esik ki a járatról, és én otthoni vagy reptéri készenléten vagyok, akkor úgy szintén operálhatok én helyette.

Bár a blog megakadt a munkába állást kezdve, innentől igazából sok mondanivaló tényleg nem akad, mert minden ami ettől fogva történik, az egy egyéni történet, és bár sok párhuzam van mások karrierjének alakulásával, ugyan az az út senkinek sem fog jutni. Ezért sem írtam nagyon újabb bejegyzést, VISZONT a leveleitekre kivétel nélkül válaszoltam, és ezt szívesen teszem ezek után is. Jah igen, BTW, ha írtok, akkor próbáljatok meg e-mail címmel, mert ha pl egy bejegyzés jön csak Bubika133-tól a blogra, akkor nem tudok mást csinálni, mint postolni a blogra, viszont akkor meg izgul a lelkem, hogy vajon tényleg elért-e az üzenetem az illetőhöz :) De tényleg, saját érdeketekben egyszerűbb és gyorsabb.

Szóval that's the story of my life, itt tartunk. Ha valami otromba oltári hatalmas iszonyatos dolog nem történik, akkor valószínűleg a következő bejegyzésem Faroból fog majd érkezni. Fingers crossed mindenki, hogy ez 1-2 hónapon belül történjen. ;)

Köszönöm a jó szavakat, és hajrá emberkék!

Hajaj, mennyi idő eltelt, mennyi minden történt, és milyen rég nem írtam!!! Nnna, jólvan, megígérem, megpróbálom összeszedni a gondolataimat a tavalyi évvel kapcsolatban, és visszadatálva havonta leírni, amik estek. Szóval B prepared! =D

És itt a tanfolyam vége! :) Két napot szántunk még eladástechnikára, és néhány gyakorlati "hogyancsináld" dologra.

Pénteken este pedig jött a Wings ceremony, megkaptuk a szárnyainkat (azt a gyönyörű kitűzőt :P), és ezzel útunkra bocsájtottak. (vagy bocsátottak? minnnndig keverem)

Jön az utolsó akadály ami igazából már nem is akadály, hanem gyakorlás, a két nap próbarepülés. Hahnból kiindulva ellátogatok kezdésnek Berlinbe (óóó igen :D), majd Wroclawba, a második napon pedig átugrom Pisa-ba, majd zárásképp egy már jól ismert Dublinba :)

És ezzel már a célegyenesben vagyunk. Ma túlestünk az utolsó írásos vizsgán (elvileg a gyakorlórepülésen is meg lehet bukni, na de kérem, ott?... :D no comment)

Két dologból volt kevés: időből a tanulásra, és kedvből a tanuláshoz. Na mint tudjuk, ez azért egyik sem árt... :) Ehhez mérten sokan nagyon izgulva jöttek be vizsgázni. Az anyag mindössze 5 nap tananyaga volt, ami nem tűnik soknak, viszont ezek már olyan dolgok, amiket szó szerint tudni kell, és mivel tennivalók folyamatát írja le, ezért még keverni sem szabad, hogy mikor mi jön.

A 2 órás teszt sikeréhez 90%-os minimum volt szükséges. 50 kérdést kaptunk, amiből 30 tesztkérdés, és 20 kifejtős volt - a kifejtősek ezúttal keményebbnek bizonyultak.

A határidő lejárta után kezdődött a várakozás. Addig még annyira nem is voltunk idegesek, nem úgy, amikor egyik csoporttársunk elkenődve, bosszúsan jött, és mondta, hogy hihetetlen dolgokba kötött bele a kedves vizsgáztatónő, ezért bár sokat tanult rá, sokat is tudott, mégis meg kell ismételnie holnap... Na itt összenéztünk, és innentől minden perc egy órának tűnt.

Végre behívtak, majd jött az osztrák vizsgáztatóasszonyság, és iszonyat haraggal ledorgált, hogy rennngeteget kell még tanulnom, és lecsapta a dolgozatomat az asztalra. Úgy éreztem, ez nem hogy az előírt határt, a 70et sem súrolhatja... Ééééés de! "Assztasszéééégyent" módon (:D) 90%-al átcsusszantam. Bár nem hiszem, hogy gondot fog okozni bárkinek, hogy másodszorra simán átmenjen - azért mégis örülök, hogy nem kell újra bemennem.

Az elsőre sikeres dolgozatírok átvehették a saját crew bag-jüket, benne az egyenruhakészlettel. Úgyhogy most már semmi nem tarthat vissza. Próbarepülés március 24-25, kiutazás 23-án.

WATCH OUT HAHN, I'M COMING! XD

Újra itthon a 4napos külföldi fejtágító után. Annak ellenére, hogy péntek 13-án tettünk meg egy Dublin-Budapest távot... :D Bár nekem a 13 ugye szerencseszámom, hatott is. :)

Vasárnap viszonylag későn, este f12 körül értünk ki, és farkasordító hideg volt, 2-3 fok párosítva egy elég izmos széllel. Következett egy jó egyórás séta ezek között a sarkvidéki körülmények között, mindezt azért, hogy mindenki kapjon egy Ryanair láthatósági mellényt... Hát no comment. Jó kis szigetországi szervezés - ez a következő napokban néhányszor elhangzott még :D A hotel renben volt, bár ahhoz képest hogy közel 100 eurónál kezdődik egy éjszaka, ahhoz képest sztem nem volt egy nagy szám. Két ágy, TV, minibárhűtő (ami nem működött nálunk persze, éljen Murphy bácsi), vízforraló, fürdőszoba. Túléltük, volt már rosszabb is :)

Másnap délután indultunk tovább a London Stanstedi reptérre, ahol a repülőből kiszállva meleg szellő csapott meg. Na hát ez nem mindennapi esemény ugye, bár úgy könnyű, hogy hidegebb helyről érkeztünk :D Tehát egy Antarktisz - London reppenés után az angliai főváros valószínűleg Hawaiinak hat. Irány a Hilton hotel, itt azonban már szerencsére nem kellett lófrálni össze-vissza, csak letalálni a buszállomáshoz, ahol külön Hiltonjárat volt. Arra felugrottunk, mondtuk, amit kellett (krúlink, krúlink! :D), és már gurultunk is. A hotelbe érve kicsit meglepődtünk. Engem inkább egy siófoki ndk-s kockaszállóra emlékeztetett, mint Hiltonra. XD Persze azért pofásabb volt, meg voltak olyan extrák, mint uszoda, pezsgőfürdő, szauna, gőzkabin... (amiknek aktív látogatói voltunk, amikor időnk engedte :P) A szoba meglepően hasonló felépítésű volt, mínusz minibárhűtő, de mivel ez Dublinban sem működött, gyakorlatilag vehetjük ugyanannak :D Volt viszont egy kissé kellemetlenebb hiány is: sikerült ismét defektes szobát kifogni, ezúttal a fűtéssel. Szerencsére ez sem volt hosszantartó probléma, másnap amikor rákérdeztem, hogy ezt lehet-e orvosolni, kaptunk egy elektromos fűtőtestet (természetesen magyar karbantartótól :D) - onnantól már rendben volt.

Hétfő reggel még Dublinban át kellett esni egy orvosi vizsgálaton is. Ha annyit mondok, vizeletminta, azt hiszem mindenki gondolhatja, hogy itt azért volt egy kis röhögcsélés. :D Keddtől jött a tanulás. Kezdetnek a, hát... Khm... "úszóvizsga"... Nevezzük így :D Ússz le egy hosszt pólóban, és térd alá érő nadrágban. Utána ússz le egy hosszt felfújt mentőmellényben. Aztán párokba osztva utasmentés mentőmellényben. Végül pedig az alkalmazandó formáció vízbe landolás esetén. Szóval pite. Banking day, amit én úgy képzeltem el, hogy elmegyünk egy naaaagy tekintélyt parancsoló Barclays bankfiókba, és ámulva számlát nyitunk. Aha, hogyne... :D Elmentünk a reptér melletti crew épületbe, ahova jött két csóka, egy a UK-sekhez, egy az EU országosokhoz, és lefénymásolt néhány papírt. Csá :D Ennyit erről.

Másnap hangárlátogatás, gyakorlatozás egy leselejtezett, és kicsit megmetszett Boeingben, ami szegény beteg volt, és levágták a kezeit, meg a nóziját, most meg itt unatkozik, ugye, Edina?? :D Tűz esetén mi van, ajtókat hogyan kell kezelni, eszközök helye a gépen...

Csütörtökön pedig egy még használatban lévő gépre is felmentünk, tüzetesen végigmentünk mindenen, mi hol van, láttuk a lépcsőt működés közben, és nekem meghatározó volt, amikor a pilótafülkébe is beülhettem. Lesz itt még pilótáskodás... :P

Szabadidő nem volt nagyon sok, amit városnézésekre lehetett volna fordítani, egyedül a kedd délutánja. Nekem ez azzal telt, hogy elmentem a közeli Bishop Stortford nevezetű helyecskére, ahol kicsit szétnéztem pár kolleginával és kollégával, meg bevásároltunk, feltöltöttük a kajapiakészleteket :)

Összegezve élmény szempontból nagyon jó volt, de költséghatékonynak nem nevezném, ugyanis SZERINTEM ezt mind-mind el lehetett volna intézni. Jó ez így is, köszönjük. :)

U.I.: jah igen, ezek a marharépák megtanulhatnának két dolgot: rendszeretet, vezetéselmélet :D Kva nagy rumli van a kocsikban, és össze vissza mennek az utakon. Kormányt a bal oldalra, kocsit a jobbra! Értem?

És itt a nagy nap! Mármint egy újabb nagy nap, mert azért lesz még más is :) Ma este irány Dublin, ahol egy Clarion nevű hotelben szállunk meg, állítólag jóféle. :P Kicsit furcsa volt, hogy ma is bementünk tanulni, az jutott róla eszembe, amikor a nagyszülők mindig az orrunk alá dörgölték, hogy "Óóóó, amikor én iskolás voltam, nekünk szombaton is be kellett járni."

Lényeg a lényeg: Irány Dublin! Aztán hétfőn pedig tovább London mellé amolyan Stansted félébe! :)

Túlvagyunk tehát az Initial examünkön is :) Folytatjuk körútunkat. Jobb kéz felől der iz dö híróz szkveer... :D Ez a hét elég komótosan telt, valahogy mindenki egy kicsit leeresztett. A témákkal annyira nem is volt baj, inkább általános fáradtság lett úrrá a csoporton. Fire and Smoke, Doors and Exits, Safety equipment... Volt itt minden ami szem-szájnak ingere.

Nos, hogy Forrest Gump szavaival éljek: "Ennyit tudok arról mondani, milyen volt Vietnám" :)

A mai napon megírtuk az eddigi legnagyobb vizsgánkat. Az ez előtti három inkább csak 30-60 perces volt, erre viszont már 3 órát szántak nekünk.

Hoztam a hiperaktív formámat, úgyhogy úgy 50-60perc körmölés után nem is húztam tovább az időt, beadtam. XD Fél 1-re hívtak vissza, akkor már az eredmény ott volt a kezükben. Egyesével ment be mindenki a dolgozat kiosztásakor, mindenkinek megmutogatták, mik voltak a hibák, és volt akinek gratuláltak, volt akit megkértek, hogy egy kicsit még tanuljon, és másnap próbálja meg újra megírni.

Mivel nekem nagyon tetszik ez az egész, viszonylag könnyen el tudtam raktározni az infokat, ennek hála 94%-kal sikerült teljesítenem ezt az akadályt. Irány Darány! (Vagy... Először inkább Dublin...:P)

Este kis ünneplés... :D

Tegnap megejtettük a Dangerous Goods vizsga megírását, mára pedig kiderült, hogy mindenki vette az akadályt. Áááánnyi :)

Hi all!

Erről a hétről csak egy kis összefoglalót írok. Rengeteg a tananyag, de szerencsére érdekes is, én nagyon élvezem.

A vizsgák most már napi szintűek, és csütörtökön ismét volt egy P/F. A napi vizsgák egy kivételével sikerültek, de azt most nem kellett újraírnunk, mert nem volt rá idő, és félreértések miatt nem lett meg sokaknak, úgyhogy a tanfolyamvezető csak annyit mondott, ismételjük át, megy az.

A P/F mindannyiunk meglepetésére ismét egy 20 kérdéses feleletválasztós tesztlap volt, úgyhogy szinte mindenkinek sikerült (1 kivétellel), ezt is 100%ra tudtam megcsinálni.

A hétvégére kaptunk viszont egy példa Initial tesztet - amiből az éles csütörtökön jön. Hát mit mondjak, ez már fincsi :). Elég részletesen kérdez sok mindent. Keményen át kell mindent ismételni, de menni fog az, mint mindig! :P

A csütörtöki előtt pedig, ha jól emlékszem, kedden még vár ránk egy P/F veszélyes áruk vizsga.

Csoki

Nos, ezzel bele is csaptunk a lecsóba. :)

Ma megírtuk az első vizsgát. Mint kiderült, eddig ez nem volt Pass or Fail vizsga, viszont most már ezt is azzá tették, úgyhogy összesen 5ször kell már megfelelni.

Az izgalmak alaptalanok lettek volna - mert ugye olyan izgulósnak ismertek :D. Egy 20 kérdésből álló tesztet kaptunk, amiből 19 feleletválaszós volt, egy pedig egy web check-in kivonat, amin be kellett jelölni az ellenőrizendő adatokat. Péntek 13 nekem ismét szerencsés volt, ahogy mindig: a csoport nagy részével egyetemben sikerült 100%osra megírnom, úgyhogy hétfőn ismét ott leszek a tímmel - és megírhatok egy újabb Pass or Fail tesztlapot. :P

Ideiglenes tanítónktól elbúcsúztunk, ő csak ezen a két napon tanított minket, hétfőtől a másik csajszi visszaveszi a stafétát. (és dolgozattal indít, höhö) Ahogy a tananyagunkat elnézem, ő már egy komolyabb iramot fog diktálni...

Ahogy tehát már említettem, ma egy másik tanáron volt a sor, hogy tudást töltsön a fejünkbe. Hát meg is tette, csak tűzoldófecskendővel.

A Ryanair jegyvásárlási rendszeréről, check-in metódusokról, utaskezelésről, igazolvány követelményekről folyt a mai oktatás. Kb 7 óra tömény újdonság (persze az utaskezelésnél azért egy csomó dolog magától értetődő volt), úgyhogy elég fárasztó.

Holnap reggel máris számonkérés: egy 20 kérdésből álló vizsgát írunk a mai infokból, 85%os minimum ponthatárral. Akinek nem sikerül, megpróbálhatja nap végén (!) még egyszer. Akinek az sem sikerül, annak viszont látásra.

Úgyhogy megyek is tanulni :) Bye

P.S.: jahh, nem tudom, említettem-e, de szolídan közölték velünk, hogy amennyiben háromszor késünk a tanfolyamról, negyedszerre már nem kell bemennünk. LOL

Ma egy újabb emberrel ismerkedhettünk meg, a tanfolyamvezetőnkkel.

A nap első felében szólt pár szót a cégről, teendőkről, jövőről, lehetőségekről. Megkaptunk a menetrendet, napokra leosztva, hogy mi várható. Sok tanulás és vizsga mindenekelőtt, az már most tuti :). Ezután mindenkinek levették a méreteit, már most elkezdik intézni az egyenruhákat. Majd következett egy - szerintem teljesen felesleges - 3 órás szünet.

A szünet után MÉG EGY :D adatlapot kellett kitöltenünk, és kaptunk egy újabb, igazán terjedelmes, kb 400 oldalas könyvet - szintén tele tudnivalóval.

Már azt is tudjuk, hogy vár ránk egy vizsga pénteken, valamint egy hétfőn, ami a kurzusvezetőtől kapott anyagot fogja számon kérni.

Arról is szóltak, hogy lesz 4 nagy vizsga (amiket ha bukik valaki, akkor van amit megismételhet, de ha másodszorra sem sikerül, akkor csókolom van), mindegyik igen magas 85-90%-os minimum elvárt teljesítménnyel.

A tanfolyam a mai nappal kezdetét vette!

Reggel 10-re kellett mennünk - egyelőre a Budapest Hotelbe, február 20.-tól állítólag az International House-ba fogunk járni.

A közvetítő cég egyik alkalmazottja ismét itt volt, és ismét papírmunka következett. Ezzel párhuzamosan egy újabb meghallgatás is folyt: két nő és egy férfi jött a Ryanairtől, ők is kíváncsiak voltak ránk - egyesével. (utóbbi 15 éve dolgozik ott, úgyhogy megvolt a mérce :D) Állítólag előfordul olyan, hogy valaki itt nem felel meg, én szerencsére nem ezek közé tartoztam, folytathattam tovább.

Következett egy viszonylag hosszas eztcsinálni-aztcsinálni időszak. Tandíjat befizetni, befizetésről igazolást elfaxolni Írországba, e-mailen beszkennelni, és továbbküldeni ennek-annak, útlevelet újíttatni, erkölcsi bizonyítványt igényelni... Blablabla

Három fontos e-mail érkezett a kövekező 1-2 hétben:

- az elsőben megkaptam a tanfolyamhoz szükséges 230 oldalas előtanyagot - szigorúan angolul, illetve ebből tudtam meg azt is, hogy február 10 lesz a kurzus kezdete.

- a másodikban közölték velem, hogy a bázisom Frankfurt Hahn lesz (hogy ezt hogy fogadtam, mit gondoltam, azt ismét csak a kíváncsiaknak mesélem el, felületes olvasót nem szeretném fárasztani vele :P)

- végül a harmadik, ahol újabb kitöltendő dokumentumokat kaptam, ezek már a repüléshez szükséges papírok igényléséhez kellett. Ez gyakorlatilag a munkaigazolvány, ezzel engednek be a reptér minden zugába, ez alapján azonosítanak, stbstb.

Ezzel túl is volnánk nagyjából a történet  ezen szakaszán, jöjjön a tanfolyam!

A mai napra a Budapest Hotelbe invitáltak, ahol külföldi közvetítő cég 2 képviselője jött el.

Egy bő órás előadás keretében megismerhettük nagyvonalakban a Ryanair-t és hogy mit várnak ők, illetve mire számíthatunk mi. Kaptunk egy lapot, amit ki kellett tölteni néhány személyes adattal, és volt egy meghatározó rovat: melyik bázison szeretnél lakni. (hármat kellett választani, nekem ez Bréma, Düsseldorf Weeze, és Frankfurt Hahn volt)

Ez után következtek a személyes interjúk, ahol felmérték, mennyire beszélsz jól angolul, és elhangzottak a szokásos "mesélj magadról" és "miért szeretnél itt dolgozni" részek. Feltettek még néhány kérdést a kritériumokkal kapcsolatban (szemüveges v nem, úszátudás, magasság, stb.), ezeket a Ryanair honlapján találhatjátok meg:

http://www.ryanair.com/site/HU/about.php?page=JOBS&sec=careers

Lényeg a lényeg: az interjú sikerült, ugyanis pár nap múlva kaptam egy e-mailt, hogy szeretnék ha részt vennék a tanfolyásukon.

Nagyon rövid cikk következik:

Felhívtak az Euworktől, hogy aktuális-e a jelentkezésem - nanáhogy :D. Ez esetben be kell mennem egy előzetes meghallgatásra hozzájuk, és ha rendben vagyok, január 14-én mehetek a külföldi előadok által prezentált nyílt napra.

Január 13.-án el is mentem az Euworkhöz, ahol felvették az adataimat, és pár mondatban angolul be kellett mutatkoznom.

Irány az Openday!

Előtte azonban még ezúton szeretném megköszönni Ádámnak a segítséget, ő volt az ugyanis, aki egy kicsivel előbb belepottyant ebbe az egészbe, így rengeteg hasznos infót mondott nekem a dolog hogysmintjéről. KÖSZI ÁDÁM! :D

2008 decemberében járunk.

A szakma amit tanultam, nagyon jónak tűnt, kipróbálva azonban nagyon hamar rájöttem: nem nekem való. 9 óra ücsörgés egy helyben, fuvarok megszervezése, mindez 100-130ezres nettó fizetésért - ez se nem kihívás, se nem szórakoztató, se nem életcél, nem alkalmas az előrehaladársa.

Éppen ezért mit csinál Ádámka? Anyukája javaslatára leünek a számítógép elé, és utánanéznek, hogy milyen lehetőség van légi utaskísérőnek menni. :) (hogy miért, azt elmondom azoknak akiket nagyon érdekel, de semmi különös :P)

Nagyon hamar rábukkantunk az Euwork nevezetű cégre, aki a Ryanair magyarországi toborozásáért felelős. (a részletes infokat a www.euwork.hu/stewardess.html oldalon láthatjátok)

Feltöltöttem az önéletrajzomat, kitöltöttem a szükséges adatokat, és elküldtem a jelentkezésemet. Ezzel gyakorlatilag kész is vagyunk az alapokkal.